Mit gondoltok újságírók, szeretnétek ezentúl email-ben érkező sajtóközlemények helyett ilyen es ehhez hasonló social media press release-ekre mutató linkeket kapni?
És a PR-osoknak mi a véleménye, mennyiben változna meg az életetek, ha ilyeneket kellene fabrikálnotok?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Bejegyzések
Ez nagyon ott van! Zsiráf! Akarom!
VálaszTörlésDojcsak kollega is rajongott erte:
VálaszTörléshttp://omfg.buzz.hu/archives/2009/06/25/webkettes_PR_-_deszepislenne/
Nekem nagyon bejön... kár, hogy elsőként nem az írásban erősen gátolt és webmínuszkettes újságírót gyilkolja meg, hanem azokat, akiktől az agyukat kapják. Persze még így is be lehetne vezetni. dupla munkával :-)
VálaszTörlésEz nagyon jó.
VálaszTörlésÉs alul az ikongyűjtemény? E-mailben elküldömtől FriendFeeden keresztül Diggig minden van.
Mellesleg érdekes a sorrend, ami - gondolom - fontossági sorrend: mail, twitter, facebook az első három.
Szintén érdekes, hogy keresőoptimalizálási szempontokra is ügyeltek a site építésénél.
Plusz olyan apró finomságokra is figyelnek, hogy pl. a letölthető képhez tartozó descriptionben pontosan leírják, mi van a képen.
Nagyon profi. Köszi.
Több munka, de lehet, hogy egyútta több megjelenés és elégedettebb újságírók, ezáltal nagyobb bizalom az ügyfél részéről, és így jobban tudnánk úgy irányítani a munkát, hogy kevésbé értelmes dolgokkal ne kelljen annyit foglalkozni - lásd értelmetlen sajtóközlemények.
VálaszTörlésIstván, igen, ez a hivatkozásgyűjtemény szokás errefelé, bár nem ennyi. Én csak azon lepődtem meg, hogy a Yahoo Myweb előrébb van, mint a del.icio.us.
Egyébként ha érdekel a téma, nézd meg ezt:
http://www.shiftcomm.com/downloads/smprtemplate.pdf
Kevesebb benne a link, viszont sztem tetszetősebb a felépítése. Ma túrtam!
Igen, sokkal több munka összerakni egy ilyen "közleményt", ami meg azt jelenti, hogy több pénzbe kerül, ami meg azt jelenti, hogy a hazai budget-k mellett ez csak álom marad.
VálaszTörlésDe én szeretek álmodozni, szóval jöhetnek még ilyesmik :-)
A Yahoo MyWeb meg azért is meglepő, mert már meg is szűnt: http://mashable.com/2009/02/15/yahoo-myweb-shuts-down/
Csak találtunk a végére valami hiányosságot. Nyugodtabban hajtom álomra a fejem ;-)
Mégiscsak minden úgy jó, ahogy van, nem?:)
VálaszTörlésÉn a rendelkezésre álló idő átcsoportosítában, máshogy történő beosztásában látom a megoldás kulcsát...
Világos. Az ügyfél meg azt fogja mondani, hogy "Istvánkám, négyszer annyi időbe telik egy social media press release-t összerakni, mint megírni egy mezeit. Szóval ha azt javaslod, hogy négy közlemény helyett egyet adjunk ki - egy tutit -, akkor ezzel azt is állítod, hogy ugyananyi megjelenést érünk el ezzel az eggyel, mint a négy belépő szintűvel?" Na, ezt én nem állítanám annyira magabiztosan.
VálaszTörlésÚgy látom, két megoldása lehet ennek a problémának.
1. Nem csak a megjelenések számát mérik az ügyfelek, vagy nem az a fő mérőszám.
2. Az újságírók és a userek rákattannak a social media news release-re - másképpen: lekattannak a hagyományos közleményekről és a copy-paste médiumokról -, és a smnr-zel valóban több megjelenést lehet elérni.
Mindkét problémáról sokat beszéltek már, és - szerintem - egyik sem fog rövid idő alatt megoldódni. Azt hiszem mindenesetre, hogy az edukáció a kulcs.
Ja, edukáció. De valahogy a magyar piacon nem hiszek benne:)
VálaszTörlésIgen, arra kell vhogy rávezetni az ügyfelet, hogy nagyon nem mindegy, hogy milyen az a megjelenés. Tök jó, hogy dobálózunk mindenféle számokkal, hogy százezres példányszáma van a Népszabinak, meg napi 483 ezren látogatják az Indexet, de arról mindig mélyen hallgatunk, hogy közülük vajon valójában hányan olvasták is el a cikket? Mert szép dolog a megjelenés, de ha nem lesz belőle elolvasás, akkor szart se ér...
Very true. És most, hogy beszélgetünk erről, arra jutottam, hogy talán nem is annyira elkeserítő a helyzet. Ugyanis:
VálaszTörlés1. Mérőszám mindenképpen kell, különben nem hiszi el az ügyfél, hogy mi van (meg őt is mérik valahogy, szóval neki is bizonyítani kell, hogy nem hiába kapja a fizetését).
2. A reach nem mindenható - ebben abszolút egyetértünk.
3. Az online világban nagyjából minden mérhető: átkattintások, az oldalon töltött idő, IP cím, az esetleges vásárlások stb.
Tehát: szépen lassan arról kellene meggyőzni az ügyfelet, hogy a riportokban mondjuk az online visitek számát alkalmazzák fő mérőszámként, a reach-et meg az olvasók becsült számát pedig bizonytalan adatként kezeljék.
(Zárójeles: a postban belinkelt szociális közlemény oldalában benne van az Analytics kód, azaz ők már minden bizonnyal mérik ezeket.)
Csak - egyelőre - még van print is.
VálaszTörlésAz már nem sokáig probléma :-D
VálaszTörlésCorporateVoice mondja:
VálaszTörlésez egy nagyon jó példa
de nemcsak az ügynökségeknek kell meggyőzni az ügyfeleket
hidd el, legalább ennyire nehéz a cégek kommunikációs embereinek - ha egyáltalán léteznek - cégen belül elindítani az erjedést, és elérni, hogy értelmesen használják a web 2-t
ha pl. egy cégnél a hagyományos, rendezvényszervező- és szórólapkreáló marketing működik, ezt nem könnyű véghezvinni
tapasztalataim szerint 3 féle cég van
1. profin használja
2. gőze nincs róla
3. hókuszpókuszol a web 2 toolokkal: menedzserei borzalmasan unalmas, érdektelen blogokat vagy twitter entryket kreálnak, és egyszerűen kilökik a sajtóközleményeket a web2 szférába, esetleg még kitelik tőlük egy-két szégyenletesen erőltetet u2be video, de büszkén feszítenek: na mi aztán k.rvára web2 fas.a gyerekek vagyunk ám!
Teljesen igazad van, tudom, hogy milyen tud lenni sok sales-es vagy marketinges ember gondolkodasa - egesz egyszeruen nincsenek felkeszulve erre. Sok sikert a vallalaton beluli terito munkadhoz:)
VálaszTörlésEgyetértek - bár a szemellenző beosztástól független.
VálaszTörlésÉn mellesleg Netvibesszal szoktam kezdeni a térítést. Az mindig üt :-)
("Szórólapkreáló marketing" - LOL)
Akkor nekem már iGoogle-lal kéne, de magam sem használom, jobb szeretem a Reader+Gmail kombót.
VálaszTörlés