Maga a cucc két részből állt: az elsőben az előadó elmondta, hogy mikre érdemes odafigyelnünk, a másodikban pedig egy tesztet töltetett ki velünk, aminek aztán megbeszéltük a megoldásait.
Meglepve hallgattam, hogy nemcsak a magyarban, hanem már(?) az angolban is kerülendőnek tartják a passzív mondatszerkesztést - az active voice használatára többször is felhívták a figyelmet. A titulusokat kisbetűvel kell írni, bármennyire is nagy ember az illető. A tömörséget is fontosnak tartják, nem javasolják a 15-20 szónál hosszabb mondatokat, az 5 alapvető kérdésre (kimitholmikormiért?) pedig még az első bekezdésben választ kell adnunk. A sajtóközlemény ideális hossza 1 oldal - ez a némileg tömörebb angolban talán könnyebb feladat - és 2 idézetet tartanak ideálisnak. Amikor említettem, hogy nálunk ezeket vágják ki először az újságírók, kicsit meglepődtek, ugyanis az angol nem szaklapok általában tele vannak ilyenekkel. Ha az anyag véletlenül mégis több oldalasra sikerülne, feltétlenül oldalszámozni kell - úgy látszik, arrafelé is vannak analfabéta újságírók, akiknek nem tűnik fel, hogy még nincs vége:) Elhangzott a különböző típusú lapoknak (consumer és trade) küldendő anyagok különbözőségének szükségessége, amire ugyan mindenki bólogatott, de nem derült ki, hogy csak tudják, hogy ez a helyes módszer, vagy van idejük alkalmazni is...
Az okosságok meghallgatása után jött a teszt, amelyet 3 fős csoportokban oldottunk meg. Én a társaimnak rögtön mondtam, hogy csak megfigyelő leszek, átengedem nekik a terepet. Ehhez egészen 15 másodpercig bírtam tartani magam, amikor mindjárt az első feladatot el akarták rontani - elhűlve vettem észre, hogy rosszul egyeztetik az egyes/többesszámot. Ettől kicsit felbátorodtam, és a többi esetben is beleszóltam, amikor eltért a véleményünk - és utólag többnyire kiderült, hogy nekem volt igazam.
Nem értem a dolgot. Ugyan a napi munkám során viszonylag sokat használom az angolt, de tudom, hogy mind szóban, mind írásban elég sok hibát vétek. Erre leülök két originál angollal angol nyelvi tesztet kitölteni, és azt veszem észre, hogy NEM JOBBAK nálam! És ráadásul nem (csak) bennük van a hiba, ugyanis a négy csoport közül nekünk lett a második legjobb a tesztünk, mindössze egy ponttal lemaradva az elsőktől.
Mi lehet ennek az oka? Még egyszer hangsúlyozom, nem én vagyok a jó, hanem ők a meglepően rosszak. Vajon nem fektetnek a nyelvtanra nagy hangsúlyt az angol iskolákban? Vagy én fogtam ki egy különösen ostoba csoportot? Nem hiszem, mert a Trimedia Anglia egyik legnagyobb - consumer ügyfelek területén a legnagyobb - PR-ügynöksége, ahova azért csak nem vesznek fel akárkit...
Szerintetek?
Bejegyzések
Szerintem te vagy a jó. Az oldalszámozás tényleg nagyon fontos. A nagyapád a MÁV-nál az 50-es évek végén írt egy másféloldalas beszédet, a frissen kinevezett kádernek. A lap aljára a félreértések elkerülése végett odaírta, hogy "fordíts Jóska!".Mivel a beszédben ez a két szó is elhangzott, évekig nem kapott fizetésemelést.
VálaszTörlésnagyon rossz az angolok helyesirasa es a nyelvtan is, mindenhol. nekem mult heten meselte egy csaj, h nem nagyon tanitanak nyelvtant, van english literature meg english language, de ott is csak konyveket kell olvasni inkabb.
VálaszTörlésÉs a könyvek olvasása nem javít a nyelvtani érzékükön? Ez nagyon furcsa, mindenesetre ad egy kis önbizalmat nekem:)
VálaszTörlésSzerintem egy csomó magyar PR-esnek is nagyon rossz a helyesírása, szóval én nem lepődtem meg.
VálaszTörlésAmúgy az aktívról jutott eszembe, hogy az angolok indítottak valamikor - talán a 70-es években - egy mozgalmat, aminek az (volt) a célja, hogy egyszerűbbek legyenek a köznek szóló szövegek. Asszem, Plain English-nek hívják a mozgalmat. Talán még valami díjat is kisorsolnak minden évben a legplainebb english-ű vállalatnak.
Úgy látszik, hogy kezdenek amerikanizálódni:)
VálaszTörlésÉn az újságírók között több helyesírási problémával találkoztam egyébként:)
Amennyire emlékszem, a passzív szerkezetet már akkor kerülték, amikor én tanultam angolul kb. ezer éve.
VálaszTörlésA mi angoltudásunk nem hasonlítható az övékhez. Mi könyvből tanuljuk a pontos szabályokat, és amikor beszélünk vagy írunk, akkor azok betartásával próbálunk mondatokat alkotni. Ők a szüleiktől tanultak angolul így vagy úgy, amihez később jött az írástanulás. Ha kint lennél még egy néhány hónapot, akkor az angol rutinszerű használata valószínűleg nálad is elnyomná a szabályszerű használatot és több hibát vétenél. Én legalábbis így voltam ezzel... Egyszer kitöltettem egy hazai felsőfokú nyelvvizsga egy tesztet amerikaival és csúfosan megbukott rajta. Ez mégsem jelenti azt, hogy nem tud angolul.
@Tibor Jogos, amit mondasz... civileknél ;-) Szerintem azonban a hivatalból kommunikálóknál illene erre figyelni, és elnyomni a rutinszerű használatot.
VálaszTörlésMásrészt nagyon jó, hogy az "elnyomni" kifejezést használtad, mert ugye felmerül az a kérdés is, hogy a szabályok mennyire távolítanak el a mindennapi nyelvtől, és hogy ez jó-e. Mármint a PR-ben.
@Sarruken Igen, néhány újságíró is küzd a helyesírással. Még szerencse, hogy a hátuk mögött áll pálcával a korrektor :-)
Sztem ugyanígy simán lehet hogy egy külföldi "szabályosabban" beszél magyarul mint mi az anyanyelvünkön, mert olyan dolgokat is megengedünk maguknak, amik helytelenek. Rendszeresen használja őket mindenki, de akkor is helytelenek.
VálaszTörlésA közleményes résszel meg maximálisan egyetértek, bár nekem elsősorban nem terjedelmi meg nyelvtani aggályaim vannak a mostaniakkal, hanem hogy gyakorlatilag nem lehet belőlük értelmes információhoz jutni. Ezzel gyakorlatilag az eredeti céljuknak nem felelnek meg, mert az újságírók munkáját a legkevésbé sem támogatják.
@Tibor nem értek egyet, mert
VálaszTörlés- Ilyen alapon nálunk is ilyen alacsony színvonalon kellene állnia a nyelvtani tudásnak. Szerintem elfogadhatatlan, hogy egy egysezerű egyeztetési feladatot, illetve azt, hogy hova kell tenni az aposztrófot, ne tudjanak megcsinálni
- Teljesen más szituáció az, amikor ösztönösen írsz vagy beszélsz, és amikor egy tesztet töltesz ki. A zárthelyidet sem olyan stílusban írod, ahogy a haverokkal beszélgetsz:)
@istvan - mar ahol van korrektor...
@adam - ez a magyar nyelv megtanulásának bonyolultsága miatt képzelhető el nehezen szerintem. Ha jól tudom, a magyarul tanuló külföldiek pont amiatt panaszkodnak, hogy egy csomó dolgot nem tudnak megtanulni, mert azokat "érezni" kell. Pl. tót vagy tavat.
A sajtóközleményekről meg az a véleményem, hogy a cégek a tévéműsorok színvonalából próbálnak következtetéseket levonni az olvasók által igényelt valódi információmennyiségre:) Időnként vért kell izzadnunk amiatt, hogy némi használható infót is becsempésszünk az anyagba...
Lehet, hogy rosszkor, rossz helyen szólok bele.A nyelvtan nagy lemaradással követi a nyelv változásait. Az írásjelek a nyevtan részei.Ma már ezek is írásjelek: :) :-) :( :-D A televíziós músorok felvételén már ma is használják ezeket.Táblákat mutatnak fel a közönségnek,Taps,nevetés,ováció stb.Nem akarok 20 év múlva úgy szÍnházba járni, hogy a színpad két oldalán lévő kivetítőkön megjelenő ábra alapján kelljen :( sírnom, vagy :) nevetnem.A gondolatok nem fontosabbak, mint a külső megjelenítésük?
VálaszTörlésHol vannak egy sajtóközleményben gondolatok? Nem szépirodalomról beszélünk jelen esetben...
VálaszTörlésEz jó kérdés.
VálaszTörlésMondjuk a kemény híreknél - és az ilyesmikről szóló közleményekben - szerintem nem nagyon van helye a gondolatoknak, de a puha híreknél azért el tudom képzelni. Mondjuk a recesszió kapcsán érdekes lenne elővenni azt a kérdést, hogy ki mennyit tesz félre a fizetéséből, és hogy van az, hogy sok (tíz) millióval adósodnak el az emberek, mi van más országokban, mik a sikeres megtakarítási stratégiák, mi lehet ennek az eladósodásnak a vége, milyen megoldások vannak erre más országokban, és hogyan lehet ezt a jövőben elkerülni. (Vagy talán inkább: az adott vállalat mit tesz annak érdekében, hogy az emberek elkerüljék ezt a jövőben.) Ilyenek talán elférnek egy közleményben. Ezek azért gondolatok, vagy mégse?
Persze egy ilyen anyagot írni sok idő; plusz nem is fér bele egy oldalba.
Jó, akkor legyen információ.Akkor is, ez az írástudók gőgje. Egyébként az Mmd-hez is be lehetett csusszanni,pedig az is magyarország egy vezetö PR cége.
VálaszTörlésÍrástudók gőgje? Inkább fordítsuk meg a kérdést: miért akarod, hogy az újságok nyelvi színvonala még alacsonyabb legyen?
VálaszTörlésNyelvtani problémáim nem voltak, mikor az Mmd-hez kerültem:)
Persze, nem azt akartam mondani, hogy nem lehetnek gondolatok egy közleményben, csupán azt, hogy igen-igen ritkák:)
VálaszTörlésKisfiam! Három napja nem voltál múzeumban.Alaposan kikészített ez az ibériai némber.
VálaszTörlésremélem, gőgösen hangzik, az eredetileg felvetett problémát szeretném megvilágítani. Ez az általános elhülyülés, amikor a kulturális átlagszínvonal mindenben esik, senki nem ír helyesen, ahogy mondtátok, a médiában mindenki képzavarokban fejezi ki magát, az átlagember fejébe egyre ótvarabb alakok sulykolják be a történelmi, földrajzi tévedéseket és egyéb orbitális f***ságokat és hozzá a felsőbbrendűséget. Ez egy civilizációs népbetegség. Úgy lehet felismerni, hogy a nálunk fiatalabbakat érinti.
VálaszTörlésHahh, Gabi, te túl optimista vagy:)
VálaszTörlésÚjra dolgozom Apu, ez az oka...
VálaszTörlés