2009. május 20., szerda

Tizenkilencedik nap, Munka

Ma volt egy érdekes megbeszélésem a Trimediás főnökömmel. Megemlítette, hogy jövő héten szabin lesz, ezért megbeszélhetnénk, hogy is alakuljon a továbbiakban az ösztöndíjam, mit is kéne csinálnom, stb. Ja igen, és mi a véleményem az eddigi időszakról. Elmondtam neki. Nem örült :) A válaszának meg én nem örültem, úgy néz ki, hogy mégsem a Lexington Street 29-35. harmadik emeletén lesz belőlem nyúmédiaprofi...

A másodikon viszont még lehet! Felmerült ugyanis még egy lehetőség. Ma kezdett a cégnél egy Ruby Quince nevű fazon, aki egy egyszemélyes teamet alkot, és hozzá fog tartozni minden, ami social media/new media/digital PR témakörébe beletartozik. "Véletlenül" már sikerült is összefutnom vele, és mivel kellően erőszakos voltam, pénteken leülünk beszélgetni. Remélem meg tudom győzni arról, hogy neki az elkövetkező kb. 5 hétben óriási szüksége van segítségképp egy a helyi médiapiacot és a céget alig ismerő, Londonban három hete élő, nem anyanyelvi angoltudással rendelkező balkáni fiatalemberre, aki elhivatottságot érez magában a PR eme ága iránt:)


3 megjegyzés:

  1. Az érveid valóban meggyőzőek. Ha Ruby nem törik meg a súlyuk alatt,próbáld a beszélgetés fonalát a magánszféra felé terelni, mutass fényképeket az apádról.

    VálaszTörlés
  2. És ígérjem meg neki, hogy nem kell találkoznia veled, ha alkalmaz?:)

    VálaszTörlés