2009. július 3., péntek

Hatvankettedik nap, Megbeszeles

Ez a bejegyzés egy pár napos élményemet tárgyalja: hétfőn részt vettem a Trimedia egyik ún. Big Picture meetingjén, ahol a cég vezetője ismertette az alkalmazottakkal, hogy is állnak és hova tartanak. A megbeszélésen a következők hangoztak el:
- mennyi a cég profitmarzs-a
- a terv szerint hánymillió font bevételt kell még teljesíteni az év végéig
- kik az új ügyfelek és mennyit fizetnek, illetve milyen tendereken vesznek részt
- hogy áll a cég (el)ismertség tekintetében, díjak, konferenciák stb.
- a honlapfejlesztés részletei
- júliusban várható tréningek (csoportos és egyéni)
- a havi bónuszok nyertesei
- éves jótékonysági akció
- önkéntes segítségnyújtás nonprofit szervezeteknek
- jövő havi Trimedia Cafe a dolgozók sütijeiből, a bevétel teljes egészét jótékony célra fordítják
- a cégtől távozó és a frissen érkezett alkalmazottak - megemlékezés, ill. bemutatás
- évfordulók - ajándék az x éve itt dolgozó embereknek

Elég bőséges, mi? Amikor a részletes pénzügyi adatokat kezdte sorolni Loretta, majd lefordultam a székről. Vajon én szocializálódtam rossz helyen, vagy tényleg furcsa az, hogy ennyi minden infót megosztanak az emberekkel?

7 megjegyzés:

  1. Rossz helyen kaptad a szocpolitikát :)

    VálaszTörlés
  2. De nálunk ezeket mindenki tudja, mert ez egy profi cég :-P
    Néhány példa:
    - Mmd elsimertség: hááát
    - Havi bónusz: éves van és a csak a vezetésnek
    - Training: évek óta folyamatosan kezdődik

    A Trimedia Cafe tök jó ötlet!

    VálaszTörlés
  3. Pontosan!

    Szerintem is csinalhatnank Mmd Cafe-t...

    VálaszTörlés
  4. en emlekszem meg, amikor alistair elmondta, h micsoda nagy nyeresege volt (a cegnek) :D

    VálaszTörlés
  5. Es azt is elmondta, hogy konkretan mennyi?

    VálaszTörlés
  6. sztem mondott egy darab szamot, de ez mar eleg regen volt. :) o is angol - vegulis.

    VálaszTörlés
  7. Szerintem mi szocializálódtunk rossz helyen. Volt egy munkahelyem, ahol szintén elmondtak minden számot. Akkor is, amikor jól ment, akkor is, amikor rosszul. És valahogy mindenki bízott a főnökben.

    (Mellesleg - nem akarnám magunkat fényezni, de - nálunk is nyilvánosak a pénzügyek.)

    VálaszTörlés